Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében.

Mennyi áramot fogyaszt egy hőszivattyú?

Minden hőszivattyú vásárló felteszi magának a kérdést: valójában mennyi áramot fogyaszt egy hőszivattyú? Sajnos a kérdés nem válaszolható meg egyetlen mondattal, de ha kellő információ áll rendelkezésre, akkor egy nagyon jó becslést adhatunk arra vonatkozóan, hogy a saját háztartásunkban mekkora energiafelhasználással kalkulálhatunk, ha egy új levegő-víz hőszivattyú rendszert telepítünk.

A cikkben körbejárjuk a témát és mutatunk egy képletet, amivel bárki ki tudja számolni a hőszivattyú energiaigényét (közelítő értékkel).

Mennyi áramot fogyaszt a hőszivattyú?

Kezdjük az alapoknál: mitől függ, hogy mennyi áramot fogyaszt egy hőszivattyú?

A hőszivattyú fogyasztását rengeteg külső tényező befolyásolhatja. Nincs két egyforma háztartás, így valójában példákat is nagyon nehéz bemutatni.

Ami biztosan hatással lesz a hőszivattyú energiafelhasználására:

  • Lakók száma: ez bár nem befolyásolja az épület fűtéséhez szükséges energiát, de a szükséges melegvíz mennyiségét igen
  • Hőszivattyú típusa: léteznek hibrid, geotermikus, levegő-levegő és levegő-víz hőszivattyúk is. Az áramfogyasztás nagyban függ a típustól. (Az egyszerűség kedvéért a továbbiakban mi a legnépszerűbb, levegő-víz típussal kalkulálunk)
  • Hőszivattyú teljesítménye: minél magasabb a hőszivattyú névleges teljesítménye, annál nagyobb az energiaigénye.
  • Az épület mérete és állapota: a nagyobb házak nagyobb fűtési teljesítményt igényelnek. De a nyílászárók típusa, az épület szigetelése és tájolása is fontos befolyásoló tényező.
  • Fűtési rendszer mérete és fajtája: teljesen más energiaigénye van egy hagyományos fűtési rendszernek, mint egy felületfűtéssel rendelkező rendszernek.
  • Természeti hatások: pl. tengerszint feletti magasság, éves átlaghőmérséklet, hideg téli napok száma, napsütéses órák száma, stb.

Milyen áramárral számolhatunk?

A cikkünk alapvetően a hőszivattyú fogyasztásáról szól, nem pedig a fenntartási költségekről, de fontosnak tartjuk megemlíteni ezt a tényezőt is.

Teljesen más havi villanyszámlát fogunk látni a sárga csekken akkor, ha napelemről üzemeltetjük a hőszivattyús rendszert vagy ha az áramszolgáltatótól vásároljuk hozzá az energiát. Ez utóbbinál is fontos különbség, hogy megigényeltük-e a H tarifát vagy GEO tarifát a hőszivattyúnkra.

A 2022-es rezsiválság után nagyon nehéz egzakt számokat említeni az áram árával kapcsolatban. Ezért azt javasoljuk, hogy ellenőrizze az elmúlt néhány havi áramszámláját és az ott látható kWh áramárral kalkuláljon a továbbiakban.

Hőszivattyú fogyasztásának kiszámítása

Képlet a hőszivattyú fogyasztásának kiszámításához

(fűtési teljesítmény / éves teljesítménytényező) x fűtési órák száma = a hőszivattyú fogyasztása.

FIGYELEM! A képlet csak közelítő értéket ad a hőszivattyúk valós energiafelhasználására! Minden esetben egyeztessen egy szakemberrel, ha pontos adatokra kíváncsi!

(Az éves teljesítménytényező nem egyenlő a SCOP/COP értékkel! Levegő-víz hőszivattyúnál átlagosan 3,8-as éves teljesítménytényezővel kalkulálhatunk; A fűtési órák száma folyamatosan változik. Az egyszerűség kedvéért évi 2000 órával számolunk, ami egy átlagos évnek minősül.)

Így az alábbi számokkal lehet kalkulálni attól függően, hogy milyen teljesítményű hőszivattyút választunk. A hőszivattyúk éves fogyasztása:

  • (8 kW / 3,8) x 2000 = 4210 kWh
  • (10 kW / 3,8) x 2000 = 5263 kWh
  • (12 kW / 3,8) x 2000 = 6316 kWh
  • (14 kW / 3,8) x 2000 = 7368 kWh
  • (16 kW / 3,8) x 2000 = 8421 kWh

Persze fontos tisztázni az épület fűtési igényét is, ami alapjaiban határozza meg a szükséges hőszivattyú teljesítményt.

A KSH adatai szerint az épített lakások/házak átlagos alapterülete 98 m2 (az egyszerűség kedvéért számoljunk 100 m2-el). Ebbe ugyanakkor a nagyvárosok belvárosi lakásainak alapterületei is beleszámítanak, amik erősen lefelé húzzák az átlagot. Vidéken a 150 m2-es épületek sem ritkák, így a példánkban egy ilyet is kiszámolunk.

Egy ház fűtési igényére vonatkozóan borzasztóan nehéz átlagot számítani. De kalkuláljunk az általánosan elfogadott értékekkel:

Egy jól szigetelt családi ház esetén 50 kWh/m²/év; míg egy átlagosan szigetelt családi ház esetén: 75 kWh/m²/év

Nézzük a számokat:

  • Jól szigetelt, 100m2 családi ház: 100 x 50 = 5000 kWh
  • Közepesen szigetelt, 100 m2 családi ház: 100 x 75 = 7500 kWh
  • Jól szigetelt, 150 m2 családi ház: 150 x 50 = 7500 kWh

Mindig egyeztessen szakemberrel!

Akármennyire is szeretnénk képletekkel meghatározni a hőszivattyúk pontos fogyasztását, ez szinte lehetetlen feladat. Nem ismerjük a ház pontos adatait, ahova a hőszivattyú kerülne, így ennél pontosabb számokat sem tudunk meghatározni.

Ugyanakkor fontos tudni, hogy a hőszivattyúk fogyasztása nagyon jól meghatározható, ha a számítást egy szakember végzi el! Ilyenkor az épület felmérése, illetve az igények tisztázása után egy nagyon pontos eredményt kaphat.

A Szaniter és Klíma Center csapata tapasztalt szakemberekből áll. Amennyiben hőszivattyú telepítésben gondolkozik, de először szeretné pontosan látni milyen energiafelhasználásra számíthat, keressen minket elérhetőségeinken: +36 30 815 9597 | +36 30 517 8886 | info@szaniteresklimacenter.hu


Képek forrása: freepik.com

Tartalomhoz tartozó címkék: hír